Az universum és Stephen Hawking

» Libus
2010. nov. 17. 18:28

 

Hawking ugyanannak a tanszéknek a vezetője volt Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt.(Ma már nyugdíjas) . Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója.

Úgy gondolom a videókkal saját szavait követhetjük figyelemmel,

Három - három részes videosorozat az univerzumról, az időről, és a lehetséges idegen életformákról.

Hawking univerzuma

 

 

>> HA A TÖBBI VIDEÓRA IS KIVÁNCSI VAGY, KATTANJ IDE <<

 

. »



Az élet kialakulása: Vulkánok a naprendszeren kívül

» Libus
2010. nov. 8. 18:17

Az élethez szüséges alapvető alkotóelemek szinte mindenütt rendelkezésre állnak. A világegyetemben nemcsak az egyszerű elemek, de az összetettebb molekulák jelenlétét is sikerült kimutatni, pl amino-karbonsav.

A nehéz elemek, a csillagok belsejében épülnek fel, amelyek építő kövei a szilárd bolygóknak is, de a nagyon régi csillagok nem tartalmaznak nehéz fémeket, ezért nem is valószínű a szilárd bolygó körülöttük. Naprendszerünkben is találkozhatunk szilárd  és gáznemű bolygókkal.

Az élet kialakulását, vagy lehetséges változatait nem ismerjük, saját példánk a Föld is sokszor ismeretlen még számunkra. Naprendszerünk közel 5 milliárd éves, a Föld 4, 6 milliárd éve alakult. Ezért is „meglepő” hogy Dél-Amerikában 3, 5 Mrd éves egysejtű kövületére bukkantak. Eddig hihettük, hogy az élet csírái a Föld meleg pocsolyáiban, villámok hatására „egyszer” csak kialakult.

Meglepő felfedezés a tengerfenéki élővilág sokszínűsége (melyről régebben úgy gondolták, kihalt, hisz élethez szükséges napfény hiányzott). A 70-es évek közepe táján fedezték fel, hogy a mélytengeri aktív hasadékok, azaz a vulkáni mozgás által keltet melegforrásai gazdag élővilágot táplálnak még több kilométeres mélységben is, ahol örök sötétség honol. Baktériumokat találhatunk, savasközegben is, mint tudjuk a hideget kiválóan bírják, és oxigénre sincs szükségük némelyeknek.

Az élet a Föld belsejében él és virul. 1987-ben egy gondosan végrehajtott mélyfúrás 500m mélységből hozott fel soha nem látott mikroorganizmusokat. A később fúrások, amelyek 2800m mélységig jutottak, igazolták, hogy az élővilág legkisebb, legegyszerűbb tagjai mindenütt, nagy mennyiségben jelen vannak, ahol a talajvíz átszivárog a sziklák repedésein. Egy milliliter  talajvíz ebben a mélységben akár 10millió baktériumot is tartalmaz.

Ezek az  az Archaea-nak nevezett, földalatti mikrobák valószínûleg a legősibb élő szervezetek a Földön. A Föld mélyében természetesen nagy a hőség és a nyomás, oxigén gyakorlatilag nincs, de az Archaea-k éppen az ilyen zárt, nedves környezetet szeretik, és kedvező körülmények között tömegük akár óránként megkétszereződhet.

Az  óceánok alatt több km mélységig szintén nagy mennyiségben élnek ilyen baktériumok. Mint ismeretes a lemeztektonika mozgásai nyomán időről időre megnyílik az óceáni hátságokon a kéreg, és a hasadékokon keresztül magma és forró gőz áramlik ki. 1991-ben sikerült az amerikai oceanológusoknak egy ilyen kitörést közvetlenül is megfigyelniük, és döbbenten látták, amint halak, rákok és más mélytengeri élőlények milliói tolonganak a kitörés felé, hogy jóllakjanak a kéreg mélyéből a forró vízzel együtt feláramló biomasszával. Ez az élet teljesen különbözik a földfelszínitől. Itt, a sötét mélyben közömbösek az élet szempontjából fontosnak tartott napszakok vagy évszakok, csak a lemezmozgás által létrehozott jelenségek hatása érzékelhető.

Naprendszerünk legnagyobb vulkánja az Olympus Mons, amely a Marson található.

Kattints a képre,nagymérethez.


A Jupiter négy "Galilei-féle"holdja közül a legkisebb az Europa nevű égitest.

A Jupiter jórészt folyékony, fémes hidrogénből áll. A hidrogén-folyadék itt protonokból és elektronokból áll, melyek nincsenek atomokká összekapcsolódva, ezért - jó vezető lévén - a benne folyó áramok tartják fenn a Jupiter erős mágneses terét.

Az Europa holdat vastag, igen sima jégpáncél borítja, melyet repedések tarkítanak. A felszín igen fiatal, csak néhány becsapódási kráter figyelhető meg rajta. Igen valószínű, hogy a jégréteg alatt folyékony óceán található, melyet  az árapály-jelenség által generált hő tart folyékony állapotban. A Galileo előzetes eredményei szerint az Europának réteges belső szerkezete van, egy kis fém maggal. Így felépítésében és anyagi összetételében hasonlít a Föld-típusú bolygókhoz. S mivel a jégkéreg alatt folyékony víz valószínű, a vulkánok közelében  akár élet is kialakulhatott/alakulhat,mint a Földön is.

Az Europa

 





Hangrobbanás

» Libus
2010. nov. 6. 22:24

Kezdetnek, és próba képpen egy hangrobbanás videó, mely egy úgynevezett szingularitást hozott létre.

 

 

 

<br /><iframe frameborder="0" scrolling="no" style="border: medium none; overflow: hidden; width: 500px; height: 80px;" allowtransparency="true" src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?href={blh:post_permalink}&layout=standard&show_faces=true&width=500&action=like&font=arial&colorscheme=light"></iframe>
<blh:post_more text="tovább" /></div></div

 



Mottó

Csillagászat-Tudomány-Rejtély
 
design: szuperapu, sablon: nilatako, motor: freeblog